2011. április 30., szombat

A Szatmári béke

Kerek évforduló, 300 éve a Rákóczi szabadságharc a Szatmári békével zárult, amit szintén lehetne kiegyezésnek nevezni. Hogyan jutottunk eddig?
Az események összefoglalása:


1696. augusztus 27. I. Lipót Habsburg császár és király a Magyar Kamarát a bécsi udvari kamara alá rendeli.
1697. július Esze Tamás tarpai jobbágy és Kis Albert egykori kuruc hadnagy 1695 szeptembere óta szervez Thököly nevében ellenállást, ennek eredményeként júliusban kirobban a hegyaljai felkelés. (Egy hónap alatt a felkelést a császári csapatok leverik.)
- 1698. február 1. A töröktől visszafoglalt magyar területekre (Pozsega, Verőce, Valkó, Szerém megye) Bécs helytartót nevez ki, és nem állítja vissza a vármegyei közigazgatást.
1699. január 26. A karlócai békével befejeződik a török kiűzése Magyarországról. A békeszerződés értelmében a Duna-Tisza köze és Erdély is Habsburg-fennhatóság alá kerül.
1699. február 5. A bécsi Udvari Haditanács magyar ezredeket oszlat fel és szélnek ereszti a végvári katonaságot.
1699. november II. Rákóczi Ferenc és néhány északkelet-magyarországi nemes levélben támogatást kér a francia királytól a Habsburg uralkodó ellen a helyi lakosság számára.
1701. augusztus Bercsényi Miklós XIV. Lajos francia királyhoz intézett emlékiratában felveti egy francia segítséggel indítandó magyarországi Habsburg-ellenes felkelés lehetőségét. (A király elzárkózik.)
1701. november 7. Az áprilisban letartóztatott Rákóczi Ferenc megszökik bécsújhelyi börtönéből és Lengyelországba menekül.
1702. február 7. A bécsi Udvari Kamara elrendeli a török kiűzése után funkciójukat vesztett magyarországi várak felrobbantását.
1703. május 6. Rákóczit a brezáni várban kuruc felkelők keresik fel és kérik, álljon a Habsburg-ellenes felkelés élére. Rákóczi kiáltványban szólítja fel Magyarország nemes és nemtelen lakóit: fogjanak fegyvert hazájuk szabadságáért a Habsburgok ellen. Esze Tamás ezereskapitányt megbízza, gyűjtsön sereget. 
1703. június 16. Rákóczi Naménynál magyar földre lép, és a már korábban kirobbant népi felkelés élére áll.
1703. november XIV. Lajos francia király tudatja Rákóczival, hogy az erdélyi trón jogos örökösének ismeri el, és havi pénzügyi támogatást biztosít számára.
1703. október 15. Károlyi Sándor szatmári főispán csatlakozik Rákóczihoz. Novemberben a bonchidai kuruc győzelem után az erdélyi nemesség átáll Rákóczihoz.
1704. február 2. Rákóczi a lengyel rendekhez, XII. Károly svéd királyhoz és I. Frigyes porosz királyhoz küld követeket, hogy megnyerje őket egy Habsburg-ellenes szövetség tervének.
1704. április 17. Rákóczi Eger alól megindul seregével a Dunántúl visszafoglalására. (Júniusban Károlyi Sándor portyázó csapatai egészen Bécsig hatolnak.)
1704. július 8. A gyulafehérvári országgyűlés Rákóczit Erdély fejedelmévé választja.
1704. szeptember A császári csapatok visszafoglalják a Dunántúlt. 
1705. június 15. Forgách Simon tábornok elfoglalja Medgyest. Ezzel - Szeben, Brassó és Fogaras kivételével - egész Erdély Rákóczi kezére kerül.
1705. október 26. Rákóczi katonai támogatást kér a törököktől.
1705. szeptember 12-október 3. A szécsényi országgyűlésen a rendek szövetséggé alakulnak, Rákóczit vezérlő fejedelemmé választják és teljhatalommal ruházzák fel. Felállítják a Gazdasági Tanácsot, Besztercebánya székhellyel. Feladata a kincstári javak felügyelete és a hadellátás feltételeinek megteremtése.
1706. február 20. A horvátok - Rákóczi felhívásai ellenére - I. József király mellé állnak a kurucokkal szemben. (Májusban I. József megerősíti a horvát rendek kiváltságait.)
1706. március 8. A huszti országgyűlés kimondja Erdély csatlakozását a magyarországi konföderációhoz. Ezt az 1707. április 5-21. közötti marosvásárhelyi országgyűlés szentesíti, Rákóczit tekintve Erdély uralkodójának. 
1707. május 1-június 18. Az ónodi országgyűlésen kimondják a Habsburg-ház trónfosztását Magyarországon. Az ország igazgatását a fejedelemre és a szenátusra bízzák. 2 millió forint hadiadót vetnek ki, az adófizetésből a nemesség is részt vállal.
1707. május 15. Rákóczi Szerencsen I. Péter orosz cár követét fogadja, aki szövetséget ajánl és a lengyel trónt ígéri Rákóczinak. Szeptember 14-én Varsóban I. Péter és Rákóczi megbízottai szerződést kötnek.
1707. ősze A császári csapatok visszaveszik a kurucoktól Erdélyt.
1708. augusztus 3. A Rákóczi vezette kuruc seregek katasztrofális vereséget szenvednek Trencsénnél. (A vereség után több kuruc vezér átállt a császáriakhoz, pl. Ocskay brigadéros lovasezredével.)
1709. szeptember 11. A spanyol örökösödési háborút eldöntő malplaquet-i (Belgium) csatában az osztrák és szövetséges hadak legyőzik a franciákat. (XIV. Lajos még e hónapban beszünteti Rákóczi segélyezését.)
1710. január 22. A Rákóczi vezette kurucok, lengyel és svéd segédcsapatokal, vereséget szenvednek a császáriaktól Romhánynál.
1710. tavasza: pestisjárvány és éhínség országszerte. A járvány következtében 1715-ig félmillió ember hal meg.
1710. július-november A Dunántúl visszafoglalására indított kuruc hadjárat kudarccal zárul.
1710. november 14. Pálffy János, a magyarországi császári hadak szeptemberben kinevezett új főparancsnoka magánlevélben tárgyalást javasol Károlyi Sándor kuruc tábornagynak. Károlyi - Rákóczi hozzájárulásával - válaszol, majd 1711. január 21-én találkozik Pálffyval. Január 31-én Rákóczi is tárgyal Pálffyval.
1711. február 15. Rákóczi Lengyelországba indul, hogy I. Péterrel tárgyaljon. Megbízza Károlyit a tanácskozások folytatásával.
1711. április 30. Szatmáron a szövetkezett rendek és a király képviselői aláírják a békét. Másnap, május 1-jén a majtényi síkon 12 ezer kuruc katona leteszi a fegyvert.
1711. május 13. Az ország népéhez intézett nyílt levelében Rákóczi tiltakozik a szatmári béke ellen.


A szabadságharc záró szakaszában Rákóczi a pápai udvarba is küldött követet, a bécsi udvarral jó kapcsolatokat tartó XI. Kelementől azonban érdemi segítséget vagy közbenjárást nem kapott. A pápa a magyar katolikusokat a császár iránti hűségre való visszatérésre biztatta.
A többi európai államtól pedig Rákóczi még ennyi támogatást sem remélhetett. Anglia tartózkodását az is kifejezhette, hogy amikor a száműzetésbe induló fejedelem hajója Hullban kikötött, az angol hatóságok nem engedték partra szállni. Hollandia követe pedig a béketárgyaláson nyilatkozott úgy, hogy más kérdés a protestantizmus védelme és más a politika - azaz Erdély ügye -, amit nem kívántak támogatni. A szatmári béke (1711) után is nagy terveket dédelgető Rákóczit Franciaország ugyan befogadta, nem tagadva meg tőle a bebocsátást a fényűző versailles-i udvari életbe sem, de politikai tényezőnek többé nem tekintette.
Az európai hatalmak viselkedését a Rákóczi-szabadságharc idején nem erkölcsi szempontok vagy történelmi hagyományok alakították, hanem az aktuális politikai-hatalmi viszonyok. Ezek pedig a 17. század második felében a magyarországi függetlenségi mozgalmak szempontjából kedvezőtlenre fordultak.
A fejedelem diplomáciailag minden tőle telhetőt megtett, hogy elszigeteltségéből kilépjen, érdemleges eredményt azonban nem tudott elérni. Félreismerte a helyzetet, amikor a politikában erkölcsi és méltányossági tényezőket is figyelembe akart venni, s ezt partnereitől is elvárta volna. XIV. Lajos - akire nem volt jellemző a szerződések betartása - a magyaroktól nem számíthatott látványos segítségre, a nagy háborút befolyásoló katonai beavatkozásra, így szövetségükkel nem akarta elkötelezni magát. A spanyol örökösödési háború elhúzódása lehetővé tette, hogy II. Rákóczi Ferenc nyolc évig dacoljon a Habsburgok nyomasztó katonai fölényével, a szatmári béke kedvező kompromisszuma azonban kizárólag a belső erőviszonyok jó kihasználásán és egy ügyes tárgyalássorozaton múlt.

A Szatmári béke egy kompromisszum, ahol a magyarok elfogadják a Habsburgok érvényesülését, mely előnyösebb volt a nemzeti önállóság fejlődése érdekében, mint a török hódoltság.
A Habsburgok ennek érdekében lemondanak az abszolutizmusról.




2011. április 29., péntek

Déri János

Halálának évfordulója van.

Igazi vérbeli újságíró, akinek még jobbos-balos szelektől mentes véleménye, igazságérzete, rendkívüli humorérzéke volt.

Emlékére itt a film: "Halálom után felbontandó"







2011. április 28., csütörtök

Szűztea:-)

"Egy kínai cég nagy mellű szűzlányokat keres, de nem felnőtt filmek forgatásához, hanem bármilyen meglepő is: teaszedőnek. A cég ugyanis tartja magát ahhoz a hiedelemhez, ha egy bizonyos teafajtát tündérlányok szednek le a szájukkal, a növény szó szerint a mennyekbe visz.

A munkáért egy kisebb vagyont fizetnek, naponta 50 fontot. Ezért viszont szigorú feltételeket szabnak: a lányok feltétlenül szüzek kell, hogy legyenek, és melleik hatalmasak.

A szájjal leszedett tea leveleit Kína közepén fekvő domboldalakról gyűjtik be. A lányok nyakába kis kosárkát akasztanak, a szűz ajkakból a növényt oda pottyantják. A teához nem szabad kézzel hozzányúlni.

A lányokat toborzó hirdetés a szexuális tapasztalat hiánya és a C méretű mellek mellett azt is kiköti, hogy a jelentkező nem lehet sebhelyes, és nem éktelenkedhet bármilyen más látható elváltozás a testén. A cég a legtisztább, legártatlanabb és legerősebb szüzeket akarja látni a kínai teaültetvényen.

A cég szóvívője, Li Yong elmondta, a munka egyáltalán nem könnyű. "A lányok munkakezdés előtt nagyon jól meg kell, hogy mosakodjanak tetőtől talpig, és speciális nyak- és szájgyakorlatokat kell végezzeniük", magyarázta. Hozzátette, erről a hagyományról semmiképp sem akarnak lemondani."

manna.ro/mediafax.ro

Valószínűleg itthonról nem lesz tolongás, a "mi tündérlányaink" már régen nem ártatlanok:-)


2011. április 27., szerda

Dübörög a törvényhozás

"A szerda délután benyújtott törvényjavaslatot Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter jegyzi, aki sürgősségi javaslatában azt kezdeményezi, hogy az Országgyűlés térjen el a házszabálytól, és a vitát, valamint a határozathozatalt is május 2-án, hétfőn folytassa le a Ház.

Ha a parlament nem fogadja el a házszabálytól való eltérésre tett indítványt, a tárcavezető sürgős tárgyalást és olyan tárgyalási rend kialakítását javasolja, hogy az előterjesztést minél előbb elfogadhassák a képviselők.

A Szijjártó Péter által már a kabinet szerdai ülése után ismertetett törvényjavaslat szerint a jövőben a Btk. kimondaná: aki mással szemben valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt olyan, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy riadalmat keltsen, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Emellett a törvénykönyv kiegészülhet a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezésére vonatkozó paragrafussal. Ez rögzítené, hogy aki olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló, vagy annak látszatát keltő tevékenységet szervez, amely másokban riadalmat kelt, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Továbbá tartalmazná, hogy ugyanígy büntetendő az is, aki a helyi polgárőr szervezet tagjának a polgárőrségről szóló törvényben meghatározott feladatai ellátását úgy szervezi meg, hogy a helyi polgárőr szervezet a polgárőrségről szóló törvényben meghatározott együttműködési kötelezettségét nem teljesíti.

A törvény a kihirdetését követő napon léphet hatályba.

A javaslat indoklásában az előterjesztő azt írja: a jogállam nem engedheti meg magának, hogy a közbiztonság fenntartására vonatkozó állami monopóliumot civil szerveződések erre vonatkozó törvényi felhatalmazás hiányában mindenféle állami kontroll nélkül, a hivatalosság látszatát keltve szervezzék. "Elszaporodtak azok a magatartások, amelyek ugyan nem érik el a közösség tagja elleni erőszak tényállásában jelenleg szankcionált erőszak mértékét, azonban az egyes nemzeti, etnikai, faji, vallási csoportok tagjaiban jogos félelmet, riadalmat keltenek, ezzel etnikai feszültséget szítva" - mutatott rá Navracsics Tibor, hozzátéve, hogy e jelenségekkel szembeni határozott fellépés érdekében szükséges a Btk. módosítása.

Szijjártó Péter a kormányülés utáni tájékoztatóján úgy fogalmazott: az "egyenruhás bűnözés" jellemzője, hogy egyenruhát jogosulatlan viselő vagy különböző hatóságok egyenruháihoz hasonló öltözetet viselő emberek csoportosan követik el azt. "Akik ilyen egyenruhában járkálnak, akik úgy tesznek, mintha joguk lenne bármilyen intézkedésre, joguk lenne bármilyen módon fellépni másokkal szemben, (...) egészen egyszerűen bűnözők, rendbontók", és Magyarországon egy új bűnözési formát jelenítenek meg - mondta, hozzáfűzve, a kormány nem hagyja, hogy ez a bűnözési forma elharapóddzon, gátat vet annak, és megvédi a törvénytisztelő, békés embereket ezektől a bűnözőktől.
 "

Kiemelném:
"A javaslat indoklásában az előterjesztő azt írja: a jogállam nem engedheti meg magának, hogy a közbiztonság fenntartására vonatkozó állami monopóliumot civil szerveződések erre vonatkozó törvényi felhatalmazás hiányában mindenféle állami kontroll nélkül, a hivatalosság látszatát keltve szervezzék. "Elszaporodtak azok a magatartások, amelyek ugyan nem érik el a közösség tagja elleni erőszak tényállásában jelenleg szankcionált erőszak mértékét, azonban az egyes nemzeti, etnikai, faji, vallási csoportok tagjaiban jogos félelmet, riadalmat keltenek, ezzel etnikai feszültséget szítva" - mutatott rá Navracsics Tibor, hozzátéve, hogy e jelenségekkel szembeni határozott fellépés érdekében szükséges a Btk. módosítása."

Véleményem szerint inkább azzal kellene foglalkoznia a "jogállamnak", ami a kötelessége.
Egy éve volt egy bűvös ígéret, miszerint "két hét alatt rendet teremtünk", azóta már ötvenkét hét is eltelt, sőt, "pártunk és kormányunk" elismeri a közbiztonság romlását.
Év közben még olyan cigányvajda  is akadt aki kimondta: "cigánybűnözés igenis van".
Ez a törvénytervezet a Gyöngyöspatai események miatt jött létre. Nyíltan bűnözőknek nevezik azokat, akik pár hétig a törvénytisztelő polgárok álmát és értékeit puszta jelenlétükkel vigyázták.
A jogalkotónak eszébe sem jut, hogy, ha, esetleg, netántán az állam, a rendőrség látva az állapotokat rendet tegyen, de nem az a nyugalom helyreállítása, hogy a romákat üdülni visszük Csillebércre, majd mikor visszatérnek, már a busz lépcsőjén pofozkodhatnak.
Sajnos itthon a gárda, vagy az ilyen tényleg hatásos szerveződéseknek nem lehet jövőjük, ez politikai kérdés a Fidesz számára. A fehér ing, a sötét felső már-már üldözötté válik, bajban lesznek itt még a népitáncosok, pincérek, talán még a sírásók is, ha még ennek tetejében alakzatban is vonulnának hétszentség, hogy másnap már a tárgyaláson pislognának.

Egyébként be kell látni, nehéz mostanság a rendőrségnek, itt van ez az EU mizéria és annak biztosítása. Azokon a napokon amikor Gödöllőn EU-s őrület van, talán érdemesebb a városon keresztülhaladónak inkább a Pozsony-Bécs-Budapest útvonalat választani, valószínűleg gyorsabb.
A rendőrség ilyen alkalmakkor, kordonoz, terelget, de úgy, hogy ne lepődj meg, ha egyszer csak szembe jössz önmagadnak. A Szabadság téren rendőri forgalomirányítás van, az maga a káosz. 
Mivel én meglehetősen nyugodt közlekedő vagyok, kifejezetten jókat mulatok bizonyos szituációkon.
A tér közepén áll a nagyon tapasztalatlan forgalomirányító rendőrnő, előttem elsőként a "szőke" Nő aki nagyon el van bizonytalanodva, hiszen még ilyen karjelzéseket nem látott (megjegyzem én sem),
a két nő között valószínűleg már szemkontaktus, a hatóság részéről a biztatás az indulásra, a szőke részéről az "inkább tolatnék, ha lehetne", majd a rendőrnő morcos kiáltása "indulj már b****meg!"
Láss csodát indul, füstölő gumikkal:-)))))))))))), a hatóságot éppen hogy nem kórházba juttatva:-)
A tér körül több száz rendőr figyel ilyenkor, kárörvendő vigyorral nézik az éppen középen álló forgalomirányítót és ha valami baki történik egymást lökdösik, hogy "nézd má, ilyet még nem láttá!"

"Szóval a hatóság nagyon elfoglalt polgártársak, addig is evakuáljuk az ártatlan kisebbséget  és találunk törvényi hátteret arra, hogy rács mögé kerülhessenek azok a gonosz bujtogató terepruhások, meg polgárőrök!"

MAGYARORSZÁG! ÉN ÍGY SZERETLEK!

Ez a Hofi is mekkora rasszistafasisztanáci fajgyűlölő volt! Felháborííítóóó!:-)


2011. április 25., hétfő

Trianon Himnusz

Köszönöm a leveleket a bloggal kapcsolatban.
Többen küldenek linkeket ajánlva, a leggyakoribb:

http://video.xfree.hu/?n=szoszimama48|51923aad5d4c906c770a1dfbefb14f84&vcim=


Aranybulla

Történelmünkben több aranybulla is van, hiszen III. Béla, II. Endre, IV. Béla és Hunyadi Mátyás is használta az aranypecsétet. Természetesen most a leghíresebbről lesz szó, hiszen 1222-ben ezen a napon került kiadásra.


"A Szentháromság és Oszthatatlan Egység nevében.
András. Isten kegyelmébõl Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Halics és Lodoméria királya, mindörökké.
Mivelhogy mind országunk nemeseinek, mind másoknak is Szent István király által elrendelt szabadsága, némely királyoknak a hatalmaskodása folytán, akik olykor saját haragjukat akarták megbosszulni, olykor pedig gonosz emberek hamis tanácsaira hallgattak vagy olyanokéra, akik (csak) saját hasznukat keresték, igen sok dologban kisebbedést szenvedett, ezek a mi nemeseink feleségünket és a mi elõdeinknek, az õ királyaiknak felségét kéréseikkel és sok sürgetéssel zaklatták országunk újjáalakítása végett.
Mi tehát az õ kéréseiknek mindenben eleget kívánván tenni, ahogy tartozunk különösen pedig mivel közöttünk és õközöttük ezen okból már gyakrabban nem csekély elkeseredésre jutott a dolog, amit, hogy a királyi méltóság teljesebben megõriztessék, illik elkerülni – ez pedig senki más által nem történhetik jobban, mint õáltaluk –, megengedjük mind nekik, mind országunk más embereinek a szent király által engedett szabadságot. És egyéb olyat is, ami országunk állapotának újjáalakítására tartozik, üdvösen rendelünk a következõ módon:
1. A székesfehérvári törvénynapokról
a) Hogy évenként a szent király ünnepén, hacsak nem akadályoz bennünket váratlan nehéz ügy avagy betegség, Fehérváron tartoztunk ünnepelni.
b.) És ha mi jelen lenni nem tudnánk, a nádor kétségtelenül ott lesz helyettünk, hogy a mi nevünkben az ügyeket meghallgassa.
c.) És az összes serviensek, akik akarnak, oda szabadon eljöhetnek.
2. A serviensek személyének és birtokainak biztonságáról
Azt is akarjuk, hogy sem mi, sem a mi utódaink valamely hatalmas kedvéért servienseket soha el ne fogassanak, vagy (azok birtokait) fel ne dúlják, hacsak elõbb meg nem idézték, és bírói úton el nem ítélték õket.
3. A servienseknek, valamint a serviensek és az egyházak népeinek mentességérõl minden adó és beszállásolás alól
a) Úgyszintén: semmiféle adót, sem ,,szabad dénárok”-at nem fogunk szedetni a szerviensek birtokai után, sem az õ házaikba vagy falvaikba nem szállunk, hacsak nem hívnak bennünket.
b) Az egyházak népeitõl sem fogunk semmiféle adót szedni.
4. A serviensek birtokainak öröklésrendje
a) Ha valamely serviens fiú nélkül hal meg, birtoka negyedrészét leánya örökölje, a többirõl úgy intézkedjék, ahogy akar.
b) És ha váratlan halál folytán intézkedni nem tud, (azok a ) rokonai örököljék, akik hozzá közelebb állnak.
c) És ha egyáltalán semmi nemzetsége sincs, a király fogja azokat birtokába venni.
5. A megyei igazságszolgáltatás szabályozása
a) A megyei ispánok a serviensek birtokai felett ne ítélkezzenek, csak pénz – és tizedügyekben.
b) A megyei udvarispánok egyáltalában senki felett ne ítélkezzenek, csupán váruk népei felett.
c) A tolvajok és rablók felett a királyi billogosok ítélkezzenek, de csak magának az ispánnak lábainál.
6. A népítélet megszüntetése a tolvajlások ügyében
Úgyszintén: az egybecsõdült népek (senkit) tolvajnak ne kiálthassanak, mint ahogy (idáig) szokták.
7. A serviensek és mások hadkötelezettségének szabályozása
a) Ha pedig a király az országon kívül akar hadat vezetni, a serviensek ne tartozzanak vele menni, csak az õ pénzén, és visszatérése után rajtuk hadbírságot ne szedjen.
b) Ha azonban az ellenség részérõl jön sereg az országba, mindnyájan egyetemlegesen menni tartozzanak.
c) Úgyszintén, ha az országon kívül megyünk is haddal, mindazok, kik ispánságokat bírnak, vagy tõlünk pénzt kapnak, menni tartozzanak.
8. A nádor bírói jogkörérõl
a) A nádor országunk minden embere felett különbség nélkül ítélkezzék.
b) De a nemesek (olyan) ügyeit, melyek a fõvesztésre vagy birtokaik feldúlására vonatkoznak, a király tudta nélkül ne fejezhesse be.
c) Helyettes bírákat ne tartson, csak egyet, a saját udvarában.
9. Az udvarbíró jogkörérõl
a) Udvarispánunk, amíg (a királyi) udvarban tartózkodik, mindenki fölött ítélhet, és az udvarban elkezdett ügyet bárhol befejezheti.
b) De ha birtokán tartózkodik, poroszlót nem küldhet, sem a feleket nem idézhet meg.
10. A háborúban meghalt fõtisztviselõk és serviensek fiairól
a) Ha valamely fõ tisztséget viselõ jobbágy a háborúban meghal, annak fiát vagy testvérét hasonló tisztséggel kell megajándékozni.
b) És ha serviens hal meg ilyen módon, annak fiát a király úgy ajándékozza meg, ahogy jónak látja.
11. Az idegenek tisztségviselésérõl
Ha vendégek, tudniillik elõkelõ emberek jönnek az országba, az ország tolmácsa nélkül méltóságokra ne emeljék õket.
12. Az özvegyek védelmérõl
A mgholtak feleségeit vagy azokét, akik bírói ítélettel halálra ítéltettek vagy párbajban elestek, vagy (más okért) semmiféle okból csalárd módon ne fosszák meg hitbérüktõl.
13. A királyi fõtisztviselõk hatalmaskodásai ellen
A jobbágyok úgy kövessék a (királyi) udvart, vagy utazzanak bármerre, hogy a szegényeket el ne nyomják, se ki ne fosszák.
14. A hatalmaskodó ispánok büntetésérõl
Ha valamely ispán nem viseli magát tisztességesen, ispáni tisztéhez méltóan, vagy a várához tartozó népek (birtokait) feldúlja, ha ez rábizonyul, az egész ország színe elõtt csúfosan fosszák meg tisztségétõl, és az elvett dolgokat adja vissza.
15. Az alacsonyabb rendû udvari népek önkényeskedése ellen
Lovászok, pecérek és solymárok ne merészeljenek megszállni a serviensek falvaiban.
16. Megyéknek vagy országos tisztségeknek örökjogon való eladományozása ellen
Egész megyéket vagy bármiféle méltóságokat örök tulajdonul vagy birtokképpen nem adományozunk.
17. A szolgálattal szerzett birtokokról
Azoktól a birtokoktól, melyeket valaki igaz szolgálattal szerzett, õk soha ne fosszák meg.
18. A servienseknek a királytól az ifjabb királyhoz való szabad átmenetelérõl
a) Úgyszintén: a serviensek, miután engedélyt kaptak tõlünk, szabadon átmehetnek fiunkhoz, vagyis az idõsebbtõl a fiatalabbhoz, és ezért azok birtokait ne dúlják fel.
b) Senkit, akit fiunk igazságos ítélettel elítélt, vagy pedig ha valakit õ perbe vont, addig, amíg a per õelõtte be nem fejezõdött, nem fogadunk be, és viszont hasonlóképpen a mi fiunk sem.
19.A várjobbágyok és a telepesvendégek jogainak tiszteletben tartásáról
a) A várjobbágyokat a szent királytól elrendelt szabadságban kell megtartani.
b) Hasonlóképpen a vendégeket is, bármilyen nemzetbõl valók, a kezdettõl fogva nekik engedett szabadságban kell megtartani.
20. A tizedfizetés módjáról
a) A tizedet senki se tartozzék pénzben megváltani, hanem ahogy a föld meghozza a bort vagy termést, úgy kell fizetni.
b) És ha a püspökök (ebben) ellentmondanak, nem fogjuk õket segíteni.
21.A püspöki tizedbõl a királynak járó juttatásokról
a) A püspökök a serviensek birtokai után ne adjanak tizedet a mi lovainknak,
b) sem az õ népeik ne legyenek kötelesek tizedüket (ti. a püspökök tizedét) a királyi birtokra áthordani.
22. A serviensek birtokainak mentessége a legeltetés alól
Disznaink a serviensek erdeiben vagy rétjein ne legelhessenek az õ akaratuk ellenére.
23. Az új pénz érvényességi idejérõl
a) Új pénzünk egy évig maradjon használatban, húsvéttól húsvétig.
b) És a dénárok olyanok legyenek, amilyenek Béla király idejében voltak.
24. Az izmaeliták és zsidók kamarai tisztségviselése ellen
Kamaraispánok, pénzverõk, sótisztek és vámszedõk az ország nemesei, izmaeliták és zsidók ne lehessenek.
25. A só raktározásáról
Sót az ország belsejében nem szabad tartani, csupán Szabolcson és Szegeden és a végeken.
26. A birtokoknak külföldi személyek részére való adományozása ellen
a) A birtokokat nem szabad az országon kívüli (személyeknek) adományozni.
b) Ha ilyeneket adományoztak vagy eladtak, meg kell engedni az ország lakóinak, hogy azokat visszaválthassák.
27. A nyestbõradó fizetésérõl
A nyestbõradót a Kálmán király által rendelt szokás szerint kell fizetni.
28. A bírói ítélet érvényben tartásáról
Ha valakit bírói úton elítéltek, a hatalmasok közül senki s merje õt megvédeni.
29. A királyi és az ispáni jövedelmek elhatárolásáról
a) Az ispánok csupán ispáni tisztük jövedelmével éljenek.
b) Egyebeket, amelyek a királyt illetik, tudniillik a csöböradót, (pénz-)adókat, ököradót és a várak (jövedelmének) kétharmad részét, a király bírja.
30. Az országos tisztségek halmozása ellen
Úgyszintén: e négy jobbágyon kívül – tudniillik a nádor, a bán és a király és királyné udvarbírái – senki se viselhessen két méltóságot.
És hogy ez a mi engedményünk, illetõleg rendelkezésünk mind a mi idõnkben, mind utódaink idejében örökké érvényes legyen, hét példányban állíttattuk ki, és arany pecsétünkkel erõsíttettük meg. Azért, hogy egy példány küldessék a pápa úrnak, és azt õ registrumába írassa be, a második õriztessék az ispotályosoknál, a harmadik a templomban, a negyedik a királynál, az ötödik az esztergomi káptalanban, a hatodik a kalocsaiban, a hetedik pedig a mindenkori nádornál, azért, hogy eme írást állandóan szeme elõtt tartván, se maga el ne térjen valamiben az elõbb mondottaktól, se a királyt vagy a nemeseket, avagy másokat eltérni ne engedjen, hogy õk is örvendhessenek szabadságuknak, és ezért hozzánk és a mi utódainkhoz mindig hívek legyenek, és a királyi koronát megilletõ szolgálatokat meg ne tagadják.
Azt is elrendeltük, hogy ha mi vagy a mi utódaink közül valaki valamely idõben ezen rendelkezéseink ellen akarna cselekedni, ennek az oklevélnek erejénél fogva mind a püspöknek, mind a többi jobbágyoknak és az országunk nemeseinek, együttesen és külön-külön, a jelenben és a jövõben mindörökké szabadságukban álljon, hogy a hûtlenség minden vétke nélkül nekünk és a mi utódainknak ellenállhassanak és ellentmondhassanak.
Kelt Kelednek, udvarunk kancellárjának, az egri egyház prépostjának keze által. Az Ige megtestesülésének ezerkétszázhuszonkettedik évében. Fõtisztelendõ János esztergomi érsek, tisztelendõ Ugrin kalocsai érsek, Dezsõ csanádi, Róbert veszprémi, Tamás, egri, István zágrábi, Sándor váradi, Bertalan pécsi, Kozma gyõri, Bereck váci püspökök idejében, uralkodásunk tizenhetedik évében."


Biztosan csak a véletlen műve, hogy pontosan ma kerül aláírásra az új Alkotmány.



2011. április 24., vasárnap

Áldott Húsvétot!

Ma hajnali olvasmányaim egyikében a kerti tojásdugdosásról, majd annak felkutatásáról volt szó.
Nekem erre Wass Albert Húsvéti levele ugrott be, amit itt közzéteszek.
Az író a levelet unokahúgának, Horváth Tholdy Margitnak címezte, aki Hamburgba ment férjhez, két fia született, akik ma is tartják a kapcsolatot a "Wass fiúkkal".

Ezerkilencszáztizennégy. Húsvét. Emlékszel még? Egy vén erdélyi park tisztásait millió virággal hintette be a tavasz, a mi tavaszunk. Piros-fehér-zöld zászló lengett a házon... Istenem, emlékeznek-e még a fák erre a három színre? A park aláhajló bokrai, zöld levelek puha rejtekébe sok-sok színes tojást dugdostak el jóságos kezek, pirosat, lilákat, kékeket... aztán kihoztak minket a szobából, elvittek a legszélső fáig, ott elengedtek és azt mondták:

„ma a kertbe tojásokat dugtak el a nyuszik. . . menjetek, keressétek meg őket!”  Elindultunk. Ketten. Kézen fogva. Te meg én, két csepp, kicsi ember.
Sok-sok piros tojást megtaláltunk, de mi csak mentünk tovább szüntelenül, egymást megértve, babonás gyerekhittel kerestük a nyuszit, nekünk a húsvéti csoda-nyuszi kellett, kétségbeesett nagy gyermekvággyal kellett. . .
Mentünk, mentünk előre, és kerestük és nem találtuk meg. . . a mai napig.
Köröskörül rigók daloltak, virágok illata szállt felettünk, és tarkaszárnyú lepkék csókolództak a tavaszi égen. Az a madárdal ma is itt cseng a fülemben még és tudom, hogy Te is hallod néha, és a virágok illatát is érzed, ha néha bús emlék-tornyokból leomlik rád ez a régi tavasz. Amig mi mentünk, virággal beszórt vágyak ösvényén, valahol ezalatt tűzrózsák nyíltak, és piros szivek fölött a diadalma Halál ünnepelt.
Nekünk a nagy tűzből csak a pernye jutott, amely mint sűrű fátyol hullt le a szivünkre, és emberré ütött négy évre rá. Azóta ciklon jár Erdélyország felett, ciklon, mely felragadott téged is, és vitte nyuszi kereső léptedet, messze nyugati dzsungelek felé. Ma itt vagyunk. Ugrásra váró, csöndes Akelái egy elrohanó dzsungel-ízű sorsnak. Sok húsvéton át jutottunk át idáig: két csepp, kicsi ember az óriás fák alatt, amikor útnak indult, bizony nem tudta, hogy egyszer ideér.
Nem mondta senki, hogy azt a nyuszit nem lehet megtalálni, mi csak kerestük, kerestük sokáig a nyomát . . . azóta megtaláltunk néha színes tojásokat, néha ránk mosolygott az öröm, de a lelkünkön mindig ott borongott valami furcsa árnyék . . . Most már tudom: a meg nem talált nyuszi árnyéka volt. Kishúgom, idegen város messze ködébe e kusza betűk postáján üzenem:
minden húsvétkor fogd meg a kisfiad kezét, úgy vezesd őt végig a kerten; piros tojást keresni.
Ne ereszd el soha a kezét, vezesd őt az élet húsvétjain át, egyik örömtől vidd a másikig, tanítsd meg, hogy drága itt a földön minden kis színes tojáscsoda, és nem szabad rohanni bús álom-nyuszik után, mert nincsenek. Ne tudja meg soha, hogy egyszer ezerkilenszázharmincegyet írtunk, és sokan-sokan az élet nagy gyermekei közül döbbenve álltunk sorsunk útvesztőin, s nem tudtuk megtalálni a csapást, amely az elrejtett örömökhöz vezet. Ne tudja meg soha, hogy voltak perceink, borzalmas percei az életünknek, amikor sápadtra vált szívvel álltunk tátongó szakadékok felett, és a túlsó parton a vágyaink temettek. . .  temettek: egy-egy kis álom-nyuszit. Ha pedig valamikor ő is húsvéti levelet ír majd a kishúgának:
szebbet írjon, vígabbat írjon, húsvéti tojások tarka színeibe – ne a szíve vérébe – mártsa a tollat, és mialatt írja, ne hulljon könnycsepp a papirjára.
Debreceni Újság, 1931. április 5. (25. oldal)




2011. április 23., szombat

Adolf vagy Horthy?

A kettő együtt logikátlan.
Ez a bejegyzés ismételten a történelem meghamisításáról szól, ám ezúttal a szélsőjobb kapcsán.
Nagy divatja van csodálatos tulajdonságokkal felruházni történelmi személyeket, majd azokat szinte példaképként zászlóra tűzni.
Nos Horthyról a véleményem már azt hiszem köztudott. Azok akik a kormányzót "nemzetmentőnek" nevezik, valószínűleg nem tudnak tárgyilagosan megítélni történelmi személyeket. Sok dologban egyetértek a radikális oldal gondolataiban, de ezt nem tudom tudom megemészteni. Horthy Miklós nemzetben gondolkodott, ez vitathatatlan, mégis hibás döntése alapján bevitte az országot a második vesztes világháborúba. Miért is?
Úgy gondolta, hogy Trianon után már csak Hitlertől remélheti az elvesztett területek visszacsatolását. Ez ügyben Hitler egy ideig partner is volt, gondoljunk például a második Bécsi-döntésre, de lehet bízni olyan vezetőben, aki megnemtámadási szerződést felrúgva lerohan országot, akinek végcélja a világuralom? Itt volt Horthy történelmi tévedése. Az érdekes igazán az, hogy ő tudta, rossz úton jár, próbálta menteni a menthetőt, ami főleg Kállai elnöksége alatt bontakozott ki. Próbált titokban kilépni, amit Hitler tudott és jött a bosszú.Magyarok lettek a golyófogók az orosz fronton, német megszállás, mondjam még?
Azok akik Hitler évfordulóról emlékeztek meg a héten és éltetik a fasiszta vezért, tisztában vannak ezekkel a dolgokkal? Éltetik a Führert, aki magyarok ezreit küldette a biztos halálba? Ekkor már Horthynak parancsolt Hitler. Tehát radikálisok: melyiket imádjátok? Talán egyiküket sem kellene. Sötét fejezete ez a magyarság történetének. A fasizmust nem kellene visszahozni, szerencsésebb lenne elhatárolódni.
Holokauszt volt, számomra tabu téma, de "kedves világ zsidói", Nem kellene már befejezni a magyarokról ennek ürügyén a bőr lehúzását? Még mindig "kárpótlunk" titeket, még mindig pereskedtek, amihez a hamisítás is számotokra elfogadott eszköz. Be kellene már fejezni, mert az én dolgozó generációmnak és befizetett adóforintjainak ehhez már semmi köze! Komolytalan már ez a dolog, olyan mintha én most a keresztény világ nevében Jézus keresztre feszítése (feszíttetése) kapcsán perelnék kárpótlásért Izrael államnál.

http://www.youtube.com/watch?v=jUrdsJBLZTI

2011. április 22., péntek

Nagypéntek

"A keresztény hitvilág elemei beleivódtak a néphagyományba. Jézus halálára emlékezve nagypénteken a tűz minden háznál kialudt, még főzni sem volt szabad. Azt tartották, hogy aki a tiltás ellenére mégis aznap begyújt, annak komoly büntetés jár, hamarosan ellepik a férgek. Nagypénteken szigorú böjtöt tartottak, ezen kívül teljes csend honolt a falvakban, hiszen igazi gyász volt ez a közösségek számára. Még a tükröt, a másvilágba vezető út jelképét is letakarták. A családok kora reggel gyalogosan elmentek a templomba. Még a falutól több kilométerre élők is gyalogosan vágtak neki a hosszú útnak, nem használva lovat vagy kocsit.
A nagypénteket különösen szerencsétlen napnak tartották a munkavégzésre, ezért nem volt szabad állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat végezni. Ezen a napon nem sütöttek kenyeret, mert hitük szerint az kővé válna. Nem szőttek, nem fontak, nem mostak, mert úgy tudták, hogy a nagypénteken kitisztított ruhába belecsap a villám. Munka helyett a falvak népe a templomban imádkozott és énekelt, mélyen átélve az elmúlás és a feltámadás csodáját."


Munkácsy Mihály: Golgota (1884)


2011. április 21., csütörtök

Hírek kapcsán

"A Nemzeti Kulturális Örökség Védelmi Nonprofit Kft. (NKÖV) alkalmazásában álló mintegy 300 fegyveres, a kiemelt állami múzeumokban a műkincseket vigyázó biztonsági őr nem kapta még meg a márciusi munkabérét."



"Felgyújtotta a lakását, majd kiugrott a nyolcadik emeletről egy férfi Újpesten csütörtökön délelőtt, értesült az Index. Súlyos, életveszélyes állapotban vitték kórházba.
A hírportál úgy tudja, a férfit ki akarták lakoltatni a Berda József utcai lakásból, de ő nem nyitott ajtót a rendőröknek. Ehelyett azzal fenyegetőzött, hogy felgyújtja a lakást, és öngyilkos lesz."

A "jó" hírek:

"A Bell & Partners Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. szervezheti meg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) lakossági tájékoztató kampányait 600 millió forint (480 millió forint plusz áfa) keretösszegben - írja a Napi Gazdaság. A cég nyerte meg ugyanis a KIM médiastratégia-alkotási, médiatervezési és -vásárlási, reklámügynökségi, illetve online kommunikációs feladatok elvégzésére kiírt közbeszerzési eljárását - derül ki a tárca honlapján közzétett szerződésből. A megállapodás a keret kimerüléséig, de legfeljebb egy évig hatályos. A cég fogalmazza meg az üzeneteket és szervezi meg a kapcsolódó rendezvényeket is."

"Csaknem 90 milliót költenek az új alkotmány ünneplésére

Budapesten, valamint nyolc vidéki helyszínen, illetve Kolozsváron is egy időben, április 25-én hétfőn, 19 órakor kezdődő gálaestekkel köszöntik Magyarország új alaptörvényét."

Hab a tortán:


"A nemrégiben megkötött támogatási szerződés aláírásával előrehaladt a holokauszt magyar áldozatainak kárpótlása, de sem az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM), sem a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) nem tekinti lezártnak a kárpótlási folyamatot – közölték az érintettek.
Egy tavaly novemberi kormányhatározat alapján „az örökös nélkül elhalt zsidó származású, vallású, sérelmet szenvedett személyek után a zsidó közösségi vagyoni igények rendezését koordináló” tárcaközi bizottságot is létrehoztak. A 2007 decemberében aláírt támogatási szerződésben meghatározott 21 millió dollárból a kormány a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) számlájára 2007. december 31-ig 12,6 millió amerikai dollárnak megfelelő forintot utalt 2008–2010-re vonatkozóan. A megállapodást az OKM mint támogató, valamint a Mazsök mint kedvezményezett és a Mazsihisz mint jogosult írta alá. A forintban folyósított összeget teljes egészében a Mazsök használhatja fel, a Mazsihiszt a támogatás kamatainak megfelelő összegek illetik meg, amit működési költségeire fordíthat. 

A Mazsöknek nyújtott támogatás felhasználására az államháztartás működési rendjéről szóló, 1998. december 30-án hozott, 217-es számú kormányrendelet 57. paragrafusának első bekezdése az irányadó – olvasható a támogatási szerződésben. Ebben az áll, hogy „a költségvetési szerv költségvetési támogatási előirányzata csak alaptevékenységre használható fel”. A szerződés azt is tartalmazza, hogy 2011-ben és 2012-ben évenként további 4,2-4,2 millió dollárnak megfelelő forintot kap a Mazsök, amiről majd különmegállapodást kötnek. A 2011-es és 2012-es összegek folyósításának és felhasználásának a törvényi szabályozáson kívül elviekben nem szabhat további feltételeket az akkor megkötendő támogatási szerződés – közölte a távirati iroda érdeklődésére Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke. A szerződés szerint a kifizetésekben egyénileg részesülnek a holokauszt túlélői, a pénzt a Mazsök folyósítja majd „a jogosultak egyéni körülményeinek figyelembevételével”. 

Az idei egyházi támogatásokról:
A legnagyobb állami támogatást 20011-ben 200 millió forintot kap a Mazsihisz az előbb említett "kárpótláson" felül.  Pedig "csak" 80 ezren vannak.
Biztosan jól osztják el a befizetett adóforintokat?




http://www.youtube.com/watch?v=BFtv5qe5o3c


Naaa, mit hoz a nyuszi???


2011. április 20., szerda

Április

Az én jó éjt zeném:-)

Erdélyről

Akik ismernek, tudják rólam, Erdély szerelmese vagyok.
Számomra sokkal lenyűgözőbbek azok a hegyek, rétek és legelők az Alpoknál, az igazi székelyekről nem is beszélve. Erdély nem kis terület, mindig találok számomra felfedezhetőt. Persze azt igazán csak Székelyföldön, mert az számomra Erdély távoli csücske, de talán a legigazabb Magyar. Szeretem az emberek igaz őszinteségét, beszédét, egyszerűségét, nyíltságát.
Valahogy mindig gyermekkoromra emlékeztet. Akkoriban valahogy nálunk is hasonló volt a "hangulat", szerettem gyereknek lenni, élveztem, ahogy azt láttam, ahogy emberek, családok öszzekötődtek, vállvetve egymást segítették. Voltak közös célok, közös munkák és egy nyugodt pontosan betervezett élet.
A mait ahhoz hasonlítani sem lehet. Ez csak egy rohanó mókuskerék, az emberek már régen nem őszinték, mindenki befelé fordul, ha esetleg kénytelen kívülre valami életjelet mutatni, akkor taktikázik, mert kitapasztalta, hogy azzal előnyökhöz juthat. Ezért nem az embert kell megróni, mert mondhatni "egészséges" társadalmi-morális reflex részéről. Itt tartunk, ezt a politikai gusztustalanság váltotta ki, már több mint két évtizede. Gondold végig az életed Barátom, aki olvasol, feltéve, ha Magyarországon élsz, ne csak a saját bőrödön, hanem nézz szét az országban, beszélgess egyszerű emberekkel, érezd a közhangulatot. Érzed a változást?

Talán ezért szeretem annyira a székelyeket. Ők még olyanok, mint itthon voltak az emberek az én gyerekkoromban. Nálam lehet, hogy ez már egy menekülés oda, ahol nemes egyszerűségükben boldog embereket láthatok. Itthon nagyon kevés ilyen van.
A székelyek varázsa másokat is megfogott. Itt egy videó:

http://www.youtube.com/watch?v=1yXGkTfRfCw&feature=player_embedded

Ez most a reklám helye, Erdélynek, a Székelyeknek:

http://www.youtube.com/watch?v=Enlg2Azjgzg&feature=related

http://www.youtube.com/watch?v=ELIEDzVxHNg

http://www.youtube.com/watch?v=lY8cnWq1Jpw&feature=related

Na és Dancs Annamari, akinek itthoni fellépése kapcsán, sok sötétlajos azt sem tudta, honnan származik:

http://www.youtube.com/watch?v=Ib2kFj4S0vA&feature=related

Székelyudvarhely:

http://www.youtube.com/watch?v=4HBbIK7DUbg&feature=related



http://www.youtube.com/watch?v=05fWeVTahhE&feature=related

2011. április 19., kedd

Reményik és zene

Szív


Szív - emberszív.
Csakolyan, mint a másé.
De mégis másnál rokontalanabb.
A végzet jegyese
S az elhagyatottságé.

Szív - magyar szív.
Szív-alakú sziget.
Körülnyaldossa bánat-óceán.
Körültombolja sötét gyűlölet.

Szív - figyeld a rendhagyó verését:
Néha szinte eláll.
Aztán jön egy óriás dobbanás,
A csillagokig fel - -
Azért sem a halál!

Szív - árva szív.
Hogy fogták kétmarokra
Ezt a szívet vaskesztyűs századok!
Hogy szorították irgalmatlanul!
És ime mégis, azértis dobog.

Nézd meg ezt a szívet:
Immáron teste sincs.
Csak puszta szív,
Kitépett szív.
De éppen így lett mérhetetlen kincs!

Ha bűne volt:
A testével elmult, megsemmisült.
A pusztában önmagára talált
A szegény szív
S minden vadrózsája megnemesült.

Vedd ma körül áradó szerelemmel
Ezt a szent, szív-alakú szigetet:
Magyar szív az,
Sokat szenvedett szív -:
Az én szívem, a te szíved.



Reményik Sándor








Andre Rieu


http://www.youtube.com/watch?v=HiwI5k-gFwc&feature=related

http://www.youtube.com/watch?v=gdL2pQiDdvY&feature=related

Bocelli

http://www.youtube.com/watch?v=N3WOVnTz-Yo

http://www.youtube.com/watch?v=eLS0kRAsSoo

2011. április 18., hétfő

Nagy nap

volt a mai.
A kétharmados diktatúra megszavazta saját "új" Alkotmányát (tákolmányát) önnön hatalmának bebetonozására.
Volt egy színjáték, a demokrácia látszatát keltve, (mindenki véleményét nyilváníthatta) aminek eredményét teljes egészében nem hozták nyilvánosságra, aminek egyik fő szempontját, a Magyar Föld és Vízkészlet védelmét a végleges és ma kétharmados többséggel nyilván elfogadott (ebben nem kételkedett senki) új "alaptörvényből" valószínűleg bizonyos érdekektől vezérelve kihagyták.
Voltak magyarázatok, miszerint az EU alapszabályával úgymond nem lenne szinkronban.
Könyörgöm, ki nem sz***a le az Európai Uniót? Én mindenképpen!
Annak idején, mikor belépésünkről volt szó, mindenki csápolt és várta a nagy napot, mert "Európához tartozunk majd". Tanúim vannak rá, akkor azt mondtam: "Eddig is európaiak voltunk, sőt, lehet hogy nélkülünk, a Magyarok nélkül és a Magyarok történelmi tettei nélkül talán ma Európa sem lenne. Óvatosan ezzel a boldogsággal, nehogy pár év múlva mi legyünk Európa koldusai!"
Nézzük meg most hol tartunk?
Mindenféle "európai gyüttmentek" beleszólhatnak az ország belügyeibe, érdekük, hogy vágjuk ki a szőlőt, vágjuk le a teheneket, szüntessük meg a cukorgyárakat és a köröttük kialakult termelő vidékeket, gyárakat zárjunk be,
mi csak vásároljunk, hiszen piacnak kellünk, nem azért, hogy a minőségi magyar portékát az ő piacaikra vigyük. Kvóták közé szorították a gazdaságot, mindent megszabnak. Például: Mit ehet egy sertés, a tyúknak hogy fest "emberséges" környezete, élete, cukorból mennyit lehet termelni. Utóbbit úgy állapították meg, hogy az ország éves igényének harmadát! Logikus! A többit vegyétek meg! Nevetséges az egész!
A borzalom az, hogy a mi "demokratikusan" megválasztott vezetőink ezekhez adták a nevüket. Kit, kiket képviselnek ők? Biztos hogy hazánk érdekeit? Gondolkozz el ezen!
Naponta van dolgom olyan emberekkel, családokkal, akik már képtelenek fizetni a számláikat, miközben (tény), hogy az elprivatyizélt szolgáltatók helyett belépők, akik fillérekért jutottak, komoly közművagyonokhoz, a Magyarok vagyonához, évek óta talicskákkal tolják ki a pénzt az országból.
Ezért kellet az Unió?
Miniszterelnökünkről:
Komolyan mondom, szeretnék a fejébe látni, látni a motivációt a beteges hatalomvágy és annak megőrzése mögött. Engem igazán a motiváció érdekel, a többi csak körítés és színjáték.
Mi, vagy kik ösztönözhetnek egy miniszterelnököt arra, hogy miként felolvasta, a magyaroknak a föld és vízkészlet a legfontosabb és ő mégis ezt tudatosan nem támogatja.

http://www.youtube.com/watch?v=OtGgxk-l1ys&feature=related

http://www.youtube.com/watch?v=prHzu7FGj1g&feature=fvwrel

Magyarázat:
http://www.youtube.com/watch?v=G9hFoeG-EFI&feature=player_embedded

2011. április 17., vasárnap

Rosswell



Vége a találgatásoknak, az idegenek boncolásáról készült film valódi.

http://www.youtube.com/watch?v=QzmmlaZ9b9I&feature=player_embedded

Az FBI több mint fél évszázados ködösítés után hozzáférhetővé tette Rosswell dokumentumait.



A dokumentumokból kiderül, hogy három, úgynevezett repülő csészealjat észleltek Új-Mexikóban. „Mindegyik kör alakú volt, körülbelül 15 méter átmérőjűek. Mindhárom csészealjban 3-3, körülbelül 90 centis emberszerű alakot találtunk. Finom, fémszálas szövésű ruha volt rajtuk, amely a vadász-, és a tesztpilóták öltözetéhez hasonlított” – olvasható az FBI-ügynök 1950. március 22-i jelentésében, amelyben titkosították a katonai helyszínelők nevét.


A dokumentum szerint a repülő csészealjak navigációját valószínűleg a roswelli katonai támaszpont radarjai zavarhatták meg, s ezért zuhantak le a katonai objektum melletti farmon, de erről további vizsgálatot nem kértek az FBI-nál.


A csészealjban talált földönkívülieket a Wright Field-i légi támaszpontra szállították további vizsgálatokra. A testeket felboncolták, s a repülő szerkezeteket is is alaposan átvizsgálták.

Az új-mexikói ufóesetről az amerikai kormány hivatalosan csak annyit közölt, hogy meteorológiai ballonok maradványait találták meg.











2011. április 16., szombat

Csak úgy

Hajdúhadházi eseményekkel kapcsolatban.

Él Kanadában egy magyar fiatalember, akinek blogját jó ideje olvasom. Sajátos stílusában közli a mi valóságunkat, persze Ő megteheti, hiszen az Óperenciás tengeren túl még szólásszabadság van (persze már működik a szervezkedés ennek megszüntetésére).
Bemásolom egy bejegyzését (remélem nem haragszik érte):


"- elhallgatott félelem -
Egy hazug világban a hatalmát és kényelmét féltő, annak megroggyanásától tartó kisebbségnek (az általad választott „egyszínűeknek” és „forradalmároknak”) nem áll érdekében, hogy minden egyes agymosott alattvalójuk pontos, tiszta képet kapjon a mindenkori (akár politikai, akár társadalmi, anyagi, erkölcsi) helyzetről. Egy olyan hazug világban, mint amilyet a magyarországi demokráciában (sokak szerint kísérleti jelleggel) létrehoztak, te nem láthatsz be a lapok mögé, a te szavad semmit sem ér – mert a rezsim vezetőinek ehhez nem fűződik érdeke.
Ezen újkori, egyesek szerint rendszerváltozáson, mások szerint mindösszegengszterváltozáson átesett Magyarországon immáron ötödik éve zajlik, tart és furcsamód csendesen, de növekszik a rendőrterror. A növekedés időnként szemmel nem látható, hiszen nyugalom özönli el az utcákat, a tüntetők tüntetnek és hazamennek, az elégedetlenkedőket maximum csak igazoltatják, de nem fújják pofán… valami mégis „zümmög”, „dobol”, érezhetően ott van a füledben, a fejedben.
Látod, miről beszélek. Ha nem látod, ha még mindig vakon téblábolsz, kérlek, ne olvass tovább! Neked még nincs szükséged erre a cikkre.
Történt pedig, hogy a Karvalyorrú Pápaszemes Diktátor (közvetlenül a Kerti Törpe elődje) néhány hónappal az általa szervezett politikai (és részben rendőrségi, katonai) puccsot követően azzal szembesült, hogy egyre kevesebb és kevesebb ellopni való érték maradt az országban. Részben az ő, részben pártjának hibája is volt ez – bár ezt a hibát később előnnyé kovácsolta (mikor pár alvilági figurát kivont/kivonatott az éjszakából és „átvette”, világosabbá, „fehérebbé” varázsolta, „felszabadította” az üzleteiket).
A Pápaszemes Hazug 2006-ban külső segítséget kért és kapott a puccs továbbmentéséhez, így az Európai Unió beleegyezett a hazugságaiba, melyekkel megnyerte a választásokat. Ez példátlan a világtörténelemben – ilyen hazugságok, nemtörődöm ígéretek, félrevezetések még az oroszok ostoba Szovjetuniójában sem igen létezett.
A hazugságok kiderülését követő 2006-os magyarországi felkelést a nagyvilág előtt egy valódi, több sebből vérző, hazug és aljas diktátorhoz méltón néhány bőrfejű lázongó cselekedetének próbálta beállítani, olyan csőcselék rongálásának, akiket ellenzéki erők irányítottak. Ez persze nem igaz – az akkori ellenzék, a jelenlegi diktatúra narancsszínű haszonélvezői egy 2011-ben napvilágra került kijelentés szerint inkább éles lőszerrel lőttek volna a tüntető tömegbe, mintsem hagyták volna annyira elhúzódni a felkelést.
2007-ben (részben a brutális rendőri erőszak miatt) megalakult a Magyar Gárda. Az elején a magyar emberek még azt gondolták, ez a szervezet hathatósan fellép majd a védtelen tüntetőket vegzáló és terrorizáló rendőri csoportok ellen – azonban a Pápaszemes résen volt és több milliárd forint értékben katonai eszközökkel/műszerekkel fegyverezte fel a magyar rendőrséget, amely ettől a pillanattól kezdve megszűnt a lakosság szolgálatában állni.
Hivatalosan 2006 óta rendőrterror folyik tehát Magyarországon.
Amennyiben feljelentést intézel olyan „kisebbség” ellen, akik akár többségben élnek körülötted, a mai magyar rendőr igyekszik rábeszélni téged, hogy nem érdemes ebbe belefognod. Több órán át váratnak, mielőtt megteheted a feljelentésedet, hiszen abban bíznak, hogy erősebb lesz a vágy, hogy hazamenj és pihenj egyet a kirablásodra/megfélemlítésedre/megverésedre. Cigánytámadás esetén nem kapsz hathatós segítséget, még akkor sem, ha alig párszáz méterre felfegyverzett rendőri erők vannak. Abban az esetben viszont, ha azért térsz be egy-egy kapitányságra, hogy feljelentést tegyél fekete ruhás, ismeretlen alakok ellen, akik kettős kereszteket égetnek a falu határában, rögtön fogadnak.
Amennyiben cigányok hordája támad rád és családodra, a telefonba sose az igazat mond, hanem azt, hogy gárdisták rontottak rátok és azt kiabálják, hogy „megdöglötök, cigányok!”, mert így esélyed van a túlélésre – nagyjából 3-5 perc alatt csőre töltött pisztolyokkal érkező sündisznók lepik majd el a környéket.
A rendőrterror leginkább látható (és hallható) jele az egyre emelkedő betörések, megfélemlítések mellett, hogy emberek százainál erőszakos hangon visszautasítják a feljelentés megtételét, arra hivatkozva, hogy nem történt haláleset. Amennyiben a cigányterrortól rettegő magyar ember mégis úgy dönt, hogy feljelentést tesz, órákig váratják, mielőtt jegyzőkönyvezik a panaszát, és a lehető legmocskosabb eszközökkel igyekeznek félrevezetni, hogy önmagának ellentmondó, már-már nevetséges vallomást tegyen.
A feljelentést követően általában elbeszélgetnek még az áldozattal, behívatják és közlik vele: sem lehetőségük, sem idejük, sem eszközük, tökük és emberi mivoltuk nincsen kivizsgálni az ügyét, vagyis jobb lenne, ha visszavonná. Amikor nem vonod vissza a feljelentést, pár nap múlva újra meglátogatnak, és akár szemtől szemben megfenyegetnek, hogy ha nagyon „kihúzod a gyufát”, téged fognak beperelni a hatóság félrevezetéséért.
A rendőrterror másik (jól látható) jele az előző diktatúra (a Karvalyorrú Pápaszemes) időszakából itt ragadt katonai szervezetté dagasztott rendőrség utcára parancsolása, meghagyva nekik, hogy minden olyan egységet, ahol 5-10 embernél több tartózkodik együtt, kegyetlenül verjenek szét, a szervezőket vessék rács mögé, a politikai ellenkezőket tüntessék el.
Ameddig nem vagy biztonságban sem városokban, sem falvakban, sem az utcán, sem a falak között, az otthonod békességében (mert bármikor rád vethetik magukat a cigányok), és egy-egy segélykérésre csak legyintenek a rendőrök, majd mikor hazafiak által megkapod a kért védelmed, rögtön megjelennek a páncélozott egységek – rendőrterror van. Mert ilyenkor a rendőr azt a magyart terrorizálja, akit védelmeznie kellene.
Ennél undorítóbb cselekedete még sosem volt kerti törpének a történelemben.
Egyetlen módja lenne csak a magyarországi rendőrterror megfékezésének, mégpedig egy hasonló szervezet felállítása és működtetése. 2007-ben (ha nem is kimondva, de) ezzel az eszmével (is) alakult meg a Magyar Gárda – éppen ezért volt fontos a szétverése. Amennyiben ugyanis ezek az egyébként kis nyálas, 70-80 kilós „fogdmegek” nem lennének csoportokban, nem lenne rajtuk a kotonpáncél, egy közepesen fejlett, tinédzserekből álló grundozó gyerekhad elbírna velük odaát a zöldben. Ez tény. Mert lehet felnézni a barmokra a kiképzésük miatt, de azért nem árt tudni, hogy ma Magyarországon egyre többen választanak maguknak komoly, sokszor halálos ütéseket is megtanító küzdősportokat – nem véletlenül.
A magyar ember nem buta és sosem volt az. Nem hagyja, hogy a cigányterror mellett immáron fékezhetetlen rendőrterror is uralkodjék – előbb-utóbb felébred és visszaüt. Ezt megtette 1848-ban, 1956-ban (meg akarta tenni 2006-ban), és megteheti a jövőben is. Minden azon múlik, ki és hogyan szervezi meg az ellenállást.
Magyarországon tehát rendőrterror folyik, melynek ma, március 15-én ismét szemtanúja lehettél, mikor a törpe kiküldte a sündisznókat a Hősök Terére szórakozni kicsit. Kérdésem mindössze az lenne, hogy mit tesz a sün, mekkora sebességgel szalad, mikor észreveszi, hogy emberére akadt? Mert emberére fog.
Ígérem."